Milyen lehet a mellkasi fájdalom?

A páciensek nagyon különbözően írhatják le ugyanazt a tünetet. A mellkasi fájdalom lehet nyomó, szorító, égő, szúró, hasító, tompa vagy feszítő jellegű. Előfordulhat egyetlen pontban, a szegycsont mögött, a mellkas egyik oldalán vagy nagyobb területen is. Kisugározhat a vállba, a karba, a hátba, a nyakba vagy az állkapocsba.

Fontos, hogy a fájdalom erőssége nem mindig jelzi az állapot súlyosságát. Egy súlyosabb betegség is kezdődhet enyhébb vagy szokatlan panaszokkal, miközben egy erős, szúró fájdalomnak lehet kevésbé veszélyes, például mozgásszervi oka.

A kivizsgálás során ezért nemcsak azt kell tisztázni, hogy hol és mennyire fáj, hanem azt is, hogy mi váltja ki, mennyi ideig tart, terhelésre vagy légvételre változik-e, illetve milyen egyéb tünetek társulnak hozzá.

Mikor lehet szíveredetű a mellkasi fájdalom?

Szíveredet lehet valószínűbb, ha a panasz nyomó vagy szorító jellegű, fizikai terhelésre, lépcsőzésre, sietésre vagy erős érzelmi megterhelésre jelentkezik, és pihenésre enyhül. Gyanút kelthet a légszomj, a rossz közérzet, a verejtékezés, a hányinger, valamint a karba, hátba, nyakba vagy állkapocsba sugárzó fájdalom is.

A szív- és érrendszeri eredetű mellkasi fájdalom lehetséges okai közé tartozhat többek között:

1. 1 Koszorúér-betegség és angina
2. 2 Szívinfarktus
3. 3 Szívizomgyulladás
4. 4 Szívburokgyulladás
5. 5 Bizonyos szívritmuszavarok
6. 6 Szívizombetegségek és egyes szívbillentyű-betegségek
7. 7 Az aorta bizonyos betegségei

A kockázat magasabb lehet dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, túlsúly, ismert érbetegség vagy családi halmozódás esetén. A tartósan magas vérnyomás önmagában nem feltétlenül okoz jellegzetes mellkasi fájdalmat, de növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A szúró jellegű panasz sem zárja ki automatikusan a szíveredetet, bár gyakran más ok áll mögötte. A témáról részletesebben a szív környéki szúró fájdalom lehetséges okairól szóló cikkünkben olvashat.

A mellkasi fájdalom helye elárulja az okát?

A fájdalom helye adhat támpontot, de önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására. Szíveredetű fájdalom nemcsak a mellkas bal oldalán jelentkezhet, és a jobb oldali panasz sem tekinthető automatikusan ártalmatlannak.

Bal oldali mellkasi fájdalom

Bal oldali mellkasi fájdalmat okozhat szív- és érrendszeri betegség, de ugyanúgy állhat mögötte bordaközi izomfeszülés, gerincből kiinduló fájdalom, reflux, szorongás vagy légzőszervi eltérés. Szíveredetre inkább a panasz jellege, kiváltó körülményei, időtartama és kísérő tünetei utalhatnak, nem pusztán az, hogy a mellkas melyik oldalán érezhető.

Jobb oldali mellkasi fájdalom

A jobb oldali mellkasi fájdalom gyakran mozgásszervi, mellkasfali, gerinceredetű vagy légzőszervi okkal függ össze. Okozhatja egy rossz mozdulat, erősebb köhögés, izomterhelés, a bordaközi idegek irritációja vagy mellhártyát érintő folyamat is.

Ha azonban a jobb oldali fájdalom hirtelen, erős, légszomjjal, rosszulléttel, szapora pulzussal vagy ájulásérzéssel jár, sürgős orvosi ellátásra lehet szükség.

Idegi eredetű mellkasi fájdalom és szorongás

Az idegi eredetű mellkasi fájdalom kifejezést gyakran használják stresszel, szorongással vagy pánikrohammal összefüggő panaszokra. A fájdalom valódi, és társulhat hozzá szapora szívverés, légszomjérzés, remegés, zsibbadás, torokszorítás, szédülés vagy erős félelem.

Pánikhelyzetben a gyors, felületes légzés tovább erősítheti a mellkasi feszülést, a szívdobogásérzést és a bizsergést. A stressz emellett fokozhatja a mellkas, a vállöv és a hát izmainak feszülését is.

Ugyanakkor újonnan jelentkező mellkasi fájdalmat nem szabad vizsgálat nélkül automatikusan stressznek tulajdonítani. A szorongásos eredet megállapítása előtt szükség lehet a sürgős, szív- és légzőszervi okok kizárására, különösen rizikófaktorok vagy terhelésre jelentkező panasz esetén.

Gerinc eredetű mellkasi fájdalom

A gerinc eredetű mellkasi fájdalom gyakran a háti gerinc, a bordák közötti ízületek, az izmok vagy a bordaközi idegek felől indul. A panasz sokszor testhelyzettől, törzsfordítástól, kar- vagy vállmozgástól függ, és nyomásra is kiváltható lehet.

Gerinc- vagy mozgásszervi eredetre utalhat például, ha a fájdalom:

• hosszabb ülés vagy egyoldalú terhelés után jelentkezik;
• bizonyos mozdulatokra fokozódik;
• a hátból a mellkas irányába sugárzik;
• egy meghatározott pont megnyomásával előidézhető;
• izommerevséggel vagy vállövi fájdalommal jár együtt.

Ezek a jellemzők mozgásszervi okot valószínűsíthetnek, de nem zárják ki teljes biztonsággal a belszervi eredetet. Új, erős vagy szokatlan panasz esetén orvosi vizsgálat szükséges.

Hát- és mellkasi fájdalom okai

A hát- és mellkasi fájdalom okai között egyszerű izomfeszülés, gerinceredetű panasz, emésztőrendszeri betegség, légzőszervi eltérés és szív- vagy érbetegség egyaránt előfordulhat. A tünetek helye, kezdete és összefüggései ezért különösen fontosak.

A táblázat csak tájékozódást segít. A tünetek átfedhetnek, ezért nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot.

Emésztőrendszeri eredetű mellkasi fájdalom

A reflux és a gyomorégés a szegycsont mögött jelentkező égő érzést okozhat, amely étkezés után, lefekvéskor vagy előrehajláskor erősödhet. Társulhat hozzá savas felböfögés, torokirritáció, köhögés vagy kellemetlen szájíz.

Mellkasi fájdalmat okozhat továbbá a nyelőcső görcse vagy fokozott érzékenysége, rekeszsérv, illetve ritkábban más hasi vagy emésztőrendszeri betegség. Mivel a refluxos és a szíveredetű panaszok hasonlíthatnak egymásra, új vagy bizonytalan tünetnél nem célszerű kizárólag a savcsökkentő gyógyszer hatásából következtetni az okra.

Légzőszervi betegségek okozta mellkasi fájdalom

Légzőszervi eredet esetén a fájdalom gyakran mély belégzésre, köhögésre vagy tüsszentésre fokozódik. Okozhatja légúti fertőzés, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás vagy egyéb légzőszervi eltérés.

A hirtelen fellépő mellkasi fájdalom és nehézlégzés ugyanakkor tüdőembólia vagy légmell tünete is lehet. Különösen fontos a sürgős ellátás, ha a panasz műtét, hosszabb fekvés vagy utazás után jelentkezik, az egyik láb megduzzad, vérköpés, ájulásérzés vagy gyors állapotromlás társul hozzá.

Milyen kísérő tünetekre érdemes figyelni?

A mellkasi fájdalom okának megítélésében sokszor a kísérő tünetek adnak fontos támpontot. Ilyen lehet a légszomj, szédülés, gyengeség, láz, köhögés, hányinger, savas felböfögés, zsibbadás vagy szívdobogásérzés.

Mellkasi panaszhoz társuló erős szívdobogás nyugalmi állapotban vagy tartósan szapora szívverés kardiológiai kivizsgálást indokolhat, különösen, ha gyengeség, légszomj, szédülés vagy ájulásérzés is jelentkezik.

Hogyan történik a mellkasi fájdalom kivizsgálása?

A kivizsgálás első lépése a panasz részletes átbeszélése. Az orvos rákérdezhet arra, mikor kezdődött a fájdalom, meddig tart, milyen helyzetben jelentkezik, terhelésre fokozódik-e, kisugárzik-e, és milyen egyéb tünetek kísérik.

A vizsgálat része vagy következő lépése lehet:

• fizikális vizsgálat és vérnyomásmérés;
• nyugalmi EKG;
• szükség esetén szívultrahang-vizsgálat;
• a panasz jellegétől függően ritmus- vagy vérnyomás-monitorozás;
• indokolt esetben laboratóriumi vizsgálatok;
• szükség szerint további képalkotó vagy sürgősségi vizsgálat.

Fontos, hogy egy nyugalmi EKG értékes információt adhat, de önmagában nem zár ki minden szívbetegséget. A leletet mindig a tünetekkel, a fizikális vizsgálattal és a rizikófaktorokkal együtt kell értékelni.

Kiknél különösen fontos a kivizsgálás?

Különösen indokolt lehet kardiológus felkeresése, ha:

• a mellkasi panasz visszatér vagy egyre gyakrabban jelentkezik;
• terhelésre alakul ki, és pihenésre enyhül;
• romlott a terhelhetőség vagy új légszomj jelentkezett;
• magas vérnyomás, cukorbetegség vagy magas koleszterinszint áll fenn;
• a beteg dohányzik vagy korábban dohányzott;
• ismert szív- vagy érbetegsége van;
• a családban fiatalabb életkorban fordult elő szívinfarktus vagy hirtelen szívhalál.

A családi előzmények jelentőségéről a szívbetegségek családi halmozódásáról szóló cikkünkben olvashat részletesebben.

Mikor érdemes kardiológiai időpontot foglalni?

Nem sürgősségi, de visszatérő, terhelésre jelentkező vagy szívdobogásérzéssel, légszomjjal, terhelhetőség-csökkenéssel együtt fellépő mellkasi panasz esetén érdemes kardiológiai kivizsgálásra jelentkezni.

A vizsgálat akkor sem felesleges, ha végül nem igazolódik szívbetegség: segíthet kizárni a szív- és érrendszeri okokat, és meghatározni, milyen irányú további kivizsgálás lehet indokolt.