A férfiak eltűnő évei

Magyarországon a férfiak várható élettartama még mindig jelentősen alacsonyabb, mint a nőké: a különbség közel 7 év. Ez nem csupán genetikai adottság, hanem viselkedési és társadalmi tényezők következménye. A férfiak nagyobb arányban dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak, ritkábban kérnek segítséget, és kevesebbet foglalkoznak a saját testük jelzéseivel.

Miközben a nők egészségtudatossága az elmúlt évtizedben látványosan nőtt, a férfiak gyakran csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már tüneteik vannak – nem akkor, amikor még megelőzhető lenne a baj. A halogatás ára pedig sokszor az egészség, sőt, az élet.

Miért élnek kevesebbet a férfiak?

A biológiai különbségek önmagukban nem magyarázzák a férfiak rövidebb életét. A fő ok inkább az, hogy a férfiak életmódja hosszú távon nagyobb fiziológiai és pszichés terheléssel jár. A munkahelyi stressz, a késői étkezések, a kevés alvás és mozgás mind lassan, de biztosan gyengítik a szervezet regenerációs képességét.

Mindez együtt egy olyan életmódbeli „csomagot” alkot, amely hosszú távon nagyobb kardiovaszkuláris rizikót jelent. A férfiaknál például 40 éves kor felett drámaian nő a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség előfordulása. De az is bizonyított, hogy a férfiak immunrendszere is érzékenyebben reagál a krónikus stresszre, így gyulladásos és anyagcsere-betegségek is gyakrabban alakulnak ki náluk.

Miért nem járnak szűrővizsgálatokra?

A legtöbb férfi nem az idő, hanem a félelem miatt kerüli el a vizsgálatokat. Félelem attól, hogy találnak valamit. Félelem a kiszolgáltatottságtól, az ismeretlentől, vagy attól, hogy a diagnózis gyengeségként értelmezhető. A férfi társadalmi szerep évtizedeken át a „tartóoszlop”, a „mindent kibíró” szimbóluma volt – nehéz elhinni, hogy a törődés nem gyengeség, hanem erő.

Emellett ott van a praktikus oldal: a munkaidő, a rohanás, a „majd jövő hónapban” hozzáállás. A szűrés viszont pont akkor működik, ha még nincs baj – ha csak csendben, megelőző jelleggel történik. Ilyenkor még van idő beavatkozni, finomhangolni, változtatni.

Pszichológiai tényezők a háttérben

• Félelem a diagnózistól: „ha nem tudok róla, nem is létezik” – önvédelem.
• Kontrolligény: a vizsgálat passzív szerepet kíván, amit sok férfi nehezen él meg.
• Társadalmi minták: apák, nagyszülők sem jártak orvoshoz – ez a példa rögzült.
• Szégyenérzet: különösen urológiai, pszichológiai panaszoknál jellemző.

A megoldás nem az, hogy több félelmet keltünk, hanem az, hogy emberibbé tesszük az orvoslást. Ahol kérdezni lehet, ahol figyelnek, és ahol a szűrés nem büntetés, hanem biztonság.

A változás kulcsa: a párbeszéd

Egyre több férfi nyitott a prevencióra, csak jó élményt vár cserébe. A személyes hang, a türelmes magyarázat, a pontos visszajelzés – ezek mind lebontják a félelmet. Sok férfit egy párjuk, egy női családtag bírt rá először arra, hogy elmenjen orvoshoz, de a tapasztalat után már magától is visszatér.

A Coordimed csapata pontosan ebben hisz: hogy a megelőzés nem kampány, hanem kapcsolat. Egy olyan helyzet, ahol a férfi nem betegként, hanem partnerként van jelen a saját egészségében.

Mi kell a hosszabb, egészségesebb férfiévekhez?

A hosszabb élet nem csupán a genetika kérdése. Három dolog dönt róla: a tudatosság, a rutin és az időben lépés. A férfiaknak is meg kell tanulniuk, hogy a testük nem ellenség, hanem szövetséges. Ha fáj, ha jelez, az nem gyengeség – hanem információ. Az orvoshoz fordulás pedig nem a gyengeség beismerése, hanem az irányítás visszavétele.

A legtöbb betegség – legyen az szív, anyagcsere vagy daganatos – akkor gyógyítható a legjobban, ha időben felismerjük. És ez az idő gyakran csak rajtunk múlik.

Töltsük meg a várót férfiakkal

A férfiak hónapja nem csak a bajuszról, hanem a figyelemről is szól. Hogy legyen még idő, még év, még történet. Hogy az apák, testvérek, férjek és barátok is ott legyenek a következő karácsonyon.

A Coordimednél november utolsó hetében a férfiaké a váró. Ezzel az üzenettel szeretnénk emlékeztetni mindenkit: az egészség nem nemhez kötött, de a felelősség személyes.